A hisztamin fokozza a hajszálerek falának áteresztő képességét, a vérsavó átszivárog a bőr felső rétegébe, és a sejtek közé jutva csaláncsípéshez hasonló duzzanatot idéz elő. A duzzanat gyakran nagyon viszket. A csalánkiütés nedve tartalmazza a hisztamin nevű szöveti hormont, valamint hangyasavat és ecetsavat, melyek érintésre kitágítják az ereket.  A kipirosodást követően megduzzadnak és rózsaszíntől fehér színig terjedő bőrelváltozást okoznak. Ha az érintés erőtelesebb, a duzzanatok nagyméretű kiemelkedéssé olvadnak össze. Fájdalmas azesetben, ha a folyamatban a mélyebben fekvő bőrrétegek is részt vesznek. Ekkor nagyobb duzzanatok alakulnak ki, amit angioödémának nevezünk. A felületi csalánkiütés kettő-négy óra alatt elmúlik, az angioödéma több napig is megmaradhat.Súlyos esetben légzési nehézséget, fulladást is okozhat.

A csalánkiütésnek számtalan kiváltó oka lehet. Hátterében allergiás és nem allergiás folyamatok is állhatnak. Az allergiás eredetű esetekben az allergiás asztmához vagy náthához hasonlóan az immunrendszer bizonyos anyagokkal szembeni túlérzékenysége okozza a tüneteket. A kiváltó tényezők arra serkentik a bőrben lévő hízósejteket, hogy hisztamint bocsássanak ki magukból.

Kiváltó tényező lehet valamely élelmiszer, pollen, gyógyszer-hatóanyag, fizikai tényező (hideg, meleg, nyomás, fény).

Ha a kiütések hat hét után sem múlnak el, vagy ismételten megjelennek, akkor krónikusnak tekinthetők. A krónikus urtikaria részben jelentős lelki zavarokkal is összefügg, és megléte egyben erős lelki megterhelést is jelent.

Csalánkiütés esetén az allergiaokozó megállapításáig is fontos a gyógyszeres tüneti kezelés.

A csalánkiütés fajtái:

1. Heveny (akut) csalánkiütés - súlyos, de rövid lefolyású reakció.
2. Krónikus csalánkiütés - lassú lefolyású reakció.

A betegség heveny formája a lakosság kb. 20 %-ánál valamikor az élet folyamán legalább egyszer előfordul.

A krónikus csalánkiütés a lakosság sokkal kisebb részét érinti (0,1-3 %)

Heveny (akut) csalánkiütés

Az heveny csalánkiütés rendszerint az IgE közvetítette allergia tünete.

Heveny csalánkiütésnél a kellemetlen és viszkető pirosodás az allergénnel való találkozás után azonnal fellép.

A heveny csalánkiütés és angioödéma az ételallergia legfontosabb tünete, gyakran az anafilaxiás sokk részét képezi.

A tünetek intenzitása változatos. Enyhe formájában néhány, a bőrön elszórtan elhelyezkedő, néhány centiméter átmérőjű, rózsaszínű, erősen viszkető csalángöb jelenik meg. Súlyosabb esetben az ödéma olyan mértékű, hogy az ereket összenyomja, így nem rózsaszínű, hanem porcelánszínű csalánkiütések jelentkeznek. Ha a kialakuló ödéma a laza, bőr alatti tüneteket is érinti, akkor torzító duzzanatok jelenhetnek meg a test bármely részén (leggyakrabban az arcon, szemhéjakon, ajkakon, kézfejen). A tünetek néhány órán, rendszerint egy napon belül elmúlnak, majd később kiújulhatnak. Mivel súlyos esetben a csalánkiütésen és duzzanaton kívül fulladásérzés és eszméletvesztés is bekövetkezhet, ezért csalánkiütés esetén (gyógyszer hiányában) azonnal forduljunk orvoshoz.

Ha a csalánkiütés jelenségét ajak-, szem-, nyelv-, arc-, végtag- vagy egyéb testtáj duzzadása kíséri, azonnal forduljunk orvoshoz!

Amennyiben a duzzanat a gégét is érinti, akadályozottá válhat a légzés.

Kiváltó tényezők heveny csalánkiütés esetén:

- valamilyen élelmiszer, alkohol, koffein
- rovarcsípés (méh, darázs)
- valamely fizikai tényező: napfény, hideg, meleg, nyomás, rezgés
- gyógyszer (pl. penicillin, antibiotikum, láz- és fájdalomcsillapító, helyi érzéstelenítő)
- ondó
- a bőrrel érintkező kontakt allergének (illatszer, vegyszer, fém, kozmetikum, selyem)

A csalánkiütés megjelenésekor próbáljuk kitalálni, hogy a lehetséges kiváltó tényezők közül mi okozhatta a tünetet. Ha ételallergiára gyanakszunk, gondoljuk át, hogy mit ettünk vagy ittunk aznap, ami nem mindennapos az étrendünkben.
Érdemes feljegyezni a csalánkiütés napján fogyasztott összes ételt, italt, gyógyszert, és összehasonlítani az esetleg legközelebb megjelenő csalánkiütés napján fogyasztott élelmiszerekkel.
Ha beazonosítottuk a kiváltó tényezőt, a jövőben mindenképpen kerüljük a fogyasztását.

A fizikai allergia során az allergiás tünetek valamilyen fizikai ingerre, például hidegre, napfényre, hőre vagy apró sérülésre adott válaszként jelennek meg.
A fizikai allergia leggyakoribb tünetei a viszketés, foltok és csalánkiütés. Néhány embernél a tüdő légutai beszűkülnek, és a légzés nehézzé válik.

Krónikus (lassú lefolyású) csalánkiütés

A krónikus csalánkiütésnél a tünet nap mint nap jelentkezik és hetekig fennáll.
A krónikus csalánkiütés hol eltűnik, hol kiújul (hatással lehet rá a hőmérséklet, lelkiállapot stb.).

A kiváltó okot nagyon nehéz megtalálni, gyakori az ismeretlen eredet.

A valódi allergiákkal való összefüggése nincs bizonyítva.
Ha élelmiszer vagy gyógyszer okozza, az IgE antitestek nem mutathatók ki, a bőrpróba nem mutatja ki.
Gyakran az ételekben található festékanyagok és tartósítószerek okoznak csalánkiütést.

Kiváltó tényezők krónikus csalánkiütés esetén:

- nem kezelt idült fertőzés a szervezetben (pl. arcüreg-, toer-, mandula-, középfül-, epehólyag-, vese-, petefészek-, méh-, prosztatagyulladás, fogtályog, bélparaziták, gombás fertőzés)
- élelmiszer-adalék, alkohol
- élelmiszerekben lévő nikkel
- gyógyszer-túlérzékenység (aszpirin, antibiotikum, szulfonamid, morfium és más narkotikum
- vegyületek iránti intolerancia (illatszer, dohányfüst, festék, benzin, rovarirtó, tisztítószer, nyomdafesték, fényes újságpapír, erős szagú műanyag)
- túlérzékenység a borban és az érett sajtokban (camambert) lévő biológiailag aktív vegyületekre
- krémek és kenőcsök tartósítóanyaga (pl. parabene)
- ritkán élelmiszer vagy pollenérzékenység
- ritkán latexszel vagy háziállatokkal való érintkezés
- menstruáció előtti hormonális változások
- Candida-problémák
- ritkán a felnőttkori coeliakia (lisztérzékenység) kísérőjelensége

A krónikus csalánkiütés kezelése:

Haspuffadás, erős bélgázképződés és végbélviszketés esetén valószínű az élesztőgomba-túlszaporodás. Ilyenkor élesztő- és cukormentes diéta, valamint gombaellenes gyógyszerek szedése szükséges.

Ritkán élelmiszer-intolerancia okozza a krónikus csalánkiütést, ilyenkor kizárásos étrenddel megtalálhatjuk a problémás élelmiszert.

Gyakori csalánkiütés esetén napló vezetése javasolt, melyben feljegyezzük az aznap fogyasztott élelmiszereket, viselt ruházatot, használt kozmetikumot, bevett gyógyszert.