Egy 10 európai ország népességét vizsgáló nemzetközi allergológiai felmérésből kiderült, hogy Magyarország lakosságának mintegy 60 százaléka érzékeny a parlagfű pollenjére. A klímaváltozástól a kutatók a parlagfű rohamos európai térhódítását várják, ezért egy páneurópai megfigyelőrendszer létrehozását sürgetik.

A parlagfű pollenje súlyos allergikus megbetegedést okozhat, a növény kiirtása nem könnyű feladat, mivel magprodukciós képessége óriási. Egyetlen érett növény pedig akár nyolc milliárd pollenszemet is képes termelni. Ugyanakkor már a légköbméterenkénti néhány szem pollen megjelenése is allergiás tüneteket válthat ki az arra érzékenyeknél.

A Globális Allergia és Asztma Európai Hálózatának (GA²LEN) kutatói által végzett vizsgálatban 10 európai országból 2000 személy szűrését végezték el az úgynevezett Prick teszttel (bőrteszt). Az eredmények sokkal komolyabb problémára hívják fel a figyelmet, mint az várható volt: egyre több és több európai fog parlagfűallergiában szenvedni - olvasható az Englemed beszámolójában.

Dr. Torsten Zuberbier, a berlini Charité egyetem allergológus professzora szerint Észak-Amerikában legtöbbször a parlagfű felelős a szénanátha (allergiás rhinitisz) kialakulásáért, mostanáig azonban csak néhány európai régió volt érintett. "A parlagfűre való érzékenység egyértelműen 2,5 százalék felett van, ami jelenleg a magas előfordulást jelző határérték" - mondja Dr. Zuberbier.

A pozitív bőrteszt még nem jelent minden esetben kifejlődő allergiát. A szenzitivizált egyének, tehát azok, akiknek bőrtesztje érzékenységet mutat, életük során viszont nagyobb valószínűséggel lesznek allergiások. A nemzetközi vizsgálat szerint a lakosság érintettsége Magyarországon a legnagyobb: hazánkban a népesség 58-60 százaléka érzékeny a parlagfű pollenjére.

"A tanulmány kihangsúlyozza a parlagfű pollenjének terjedését és a növény európai térhódítását: ha figyelembe vesszük a klímaváltozási folyamatokat, a vegetáció további változását jósolhatjuk, ezért a GA²LEN páneurópai megfigyelőrendszer létrehozását sürgeti, amely a szenzitivizációban bekövetkező változásokat megfelelően monitorozná, és összehangolt ellenintézkedések elindítására adna lehetőséget" - mondta a professzor.

Európában már most is a lakosság 30 százaléka szenved valamilyen allergikus megbetegedésben, 2010-ben pedig várhatóan minden második embert érint majd a probléma.

Bár a legmagasabb napi pollenkoncentrációs értékeket évek óta szeptember első hetében rögzítik, már augusztus elején elindul a parlagfű pollenszórása. Alacsony koncentrációban már idén is minden állomáson regisztrálták, a pollen mennyisége Mosdóson és Pécsett egy-egy napon pedig már elérte a magas, illetve a közepes koncentrációt is. Hazánkban a legmagasabb napi koncentrációt már két éve Nyíregyházán regisztrálják: ennek értéke 2008-ban 1015 db pollen/légköbméter volt. Ugyanakkor a parlagfűre különösen allergiások már 10 db/légköbméter koncentráció esetén szenvednek az allergia tüneteitől, 30 db/légköbméter pedig már minden parlagfűre érzékenynél tüneteket okoz.

Az 2008-as parlagfű-szezont értékelő ÁNTSZ jelentésből kiderül, hogy az előző két évhez képest 2008-ban jelentősen emelkedett a pollenterhelés. A meleg csapadékos nyár kedvez a növények növekedésének, így az idei évben várhatóan szintén kiemelkedő pollenkoncentrációkkal kell majd szembesülnünk. Érdemes tehát figyelni a polleninformációs szolgálatok heti jelentéseit, és az allergiásoknak célszerű mielőbb elkezdeni a megelőző kezelést. Az aktuális pollenhelyzet és az öt napos előrejelzés elérhető rovatunk allergiás megbetegedésekkel foglalkozó oldaláról, ahol a térképre kattintva naponta nyomon követheti a parlagfű és más allergén növények pollenkoncentrációjának változásait.

forrás: origo