Elöljáróban fontos megjegyezni,hogy a gabonaallergia nem összekeverendő a lisztérzékenységgel, azaz coeliakiával  (a lisztérzékenység esetében az egész életen át tartó intoleranciát a gluténnek (sikér) nevezett összetett fehérje okozza, melyet a búza-, árpa-, tönköly- durum- és a rozsliszt is tartalmaz). A gabonaallergia bármely szervet érintheti, ami méregtelenítéssel, a parazitáktól és toxinjaiktól való megtisztulás után, megfelelő táplálkozás mellett el is múlhat. Ellentétben a lisztérzékenységgel, amely elsődlegesen a vékonybél-nyálkahártya károsodásával jár, és ez legtöbb esetben életre szóló elváltozás. A diagnosztikus eljárások különbözőek. Gabonaallergiában bőrpróba, egyéb allergiavizsgálat, lisztérzékenység esetén a bél nyálkahártyájából vett szövetminta ad útmutatást. A diétás eljárások is különbözőek.

Átlagosan minden harmadik ember szenved valamilyen ételallergiában, a leggyakoribb ételallergiát a gabonaféleségek okozzák. Fontos tudni azonban, hogy ezek az élelmiszerek szükségesek az egészséges szervezet számára.

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a gabona- és gluténmentes ételek fogyasztása Európában. Sokan ugyanis azt hiszik, ha nem így tennének, ki nem lábalnának az állandó tüsszögésből, szénanáthából és a többi allergiás reakcióból. Azonban a valódi gabona-allergia igen ritka.

Az igazi allergiás reakcióról akkor beszélünk, ha az intenzív tünet azonnal megjelenik az étel fogyasztása után. Az esetben, ha a páciens csupán általános kellemetlenségtől szenved a gabonafélék fogyasztása után, ez lehet fáradtság, rossz közérzet, puffadás, csak túlzott érzékenységről, intoleranciáról beszélünk.

Senki sem tudja pontosan, hogy mi okozza ezt a túlérzékenységet. Egy elmélet szerint, ha például egy ételből túl sokat eszünk, akkor az akadályozhatja az enzimek egészséges működését, vagyis megnehezíti az emésztést.

Egy másik álláspont szerint a túlérzékenységet egyfajta „gyomor-szivárgás” okozhatja. Az emésztési folyamat során az ételeket egyszerű apró molekulákra bontjuk le, melyek a gyomorfal szövetein át kerülnek bele a vérkeringésbe. E szövetek valamilyen sérülése esetén a molekulák a kelleténél nagyobb arányban kerülnek a vérkeringésbe. Allergiás tüneteket okozhatnak, mialatt a test megpróbálja kiválasztani vagy kitisztítani azt, amit méregnek gondol. Minél gyakrabban támadják meg e molekulák a szervezetet, annál rosszabbak lesznek a reakciók.

Ez lehet a magyarázata annak, hogy mitől olyan problematikus élelmiszer a búza és bizonyos gabonafélék. Naponta elfogyasztott élelmiszereinkben a búza jó eséllyel szinte valamennyiben megtalálható. Sőt búzaszármazék tartósítószerként megtalálható a joghurtban, a szójaszószban is.

Manapság túl sok allergiás tünetet tulajdonítanak különböző ételféleségeknek. Könnyebb ráfogni bizonyos élelmiszerekre, hogy allergiát okoz, semmint felismerni a valódi okokat, amelyek általában sokkal összetettebbek, s többnyire az életformában keresendők.

Ha a gabonafélék fogyasztását követően puffadás, kiszáradás, orrdugulás, fejfájás, szélsőséges fáradtság vagy ízületi fájdalmak gyötörnek, akkor megéri kipróbálni a gabona-(liszt)-mentes étkezést, hogy kiderüljön: van-e összefüggés a tünetek és a táplálkozás között.

Próbáljunk ki egy-két hetet gabona-féleségek nélkül! Hagyjuk ki étkezéseinkből a búzaételeket, a tünetekről pedig vezessünk naplót. Két hét letelte után ismét kezdjük el enni a korábbiakat, hogy megfigyelhessük, visszatérnek-e a tünetek.

Ha a tünetek nem jelentkeznek újra, nincs szó allergiáról, de még túlérzékenységről se. Ha igen, akkor ki kell deríteni, hogy mekkora az a mennyiség, amit még tünetmentesen elvisel a szervezet. A legtöbb étel-túlérzékenység ugyanis csak akkor kínozza a betegeket, ha a tüneteket okozó ételt túl nagy mennyiségben fogyasztják