A különféle koronavírus elleni vakcinákat elsősorban felnőtteken tesztelték, így azok adása – vakcinától függően – csak 16, illetve 18 éves kor fölött javasolt. Emellett, várandós nőknél és szoptató anyáknál sem tesztelték a vakcinák hatásosságát és biztonságosságát.

Ez azt jelenti, hogy jelenleg – elsősorban információhiány miatt - nem adhatók gyermekeknek, kismamáknak és szoptató anyáknak a koronavírus elleni védőoltások. Könnyen lehet, hogy a jövőben ez a “korlátozás” változik, mert a klinikai vizsgálatok és a mindennapi tapasztalat azt fogja alátámasztani, hogy a koronavírus elleni védőoltások beadása az említett csoportoknál is biztonságosnak minősül.

Legyen szó bármelyik oltóanyagról, akár a Pfizer/Biontech mRNS alapú oltóanyagáról, akár az “orosz vakcinaként” ismert, vektorvírus alapú Szputnyik V-vakcináról, a velük szembeni ellenjavallatok egyike a beteg kórtörténetében szereplő súlyos allergiás állapot, illetve az oltóanyagok összetevőivel szemben mutatott allergia.

Tény, hogy a koronavírus oltóanyagok beadása az arra érzékeny személyeknél allergiás reakciót idézhet elő. Mindez nem meglepő, hiszen az oltóanyagokon kívül az élelmiszerek fogyasztása, a háztartási tisztítószerek használata, de akár az ékszerek viselése is allergiás reakciót idézhet elő, ami a legsúlyosabb esetben ajaktáji, szájüregi duzzanattal és zsibbadással, nyelési és légzési nehézséggel, légszomjjal és életveszéllyel fenyegető anafilaxiás sokkba torkollhat.

A több országban megkezdett koronavírus elleni oltássorozat részeként már néhány esetben tapasztalták az anafilaxiás reakció fellépését.

Nemrégiben számoltak be arról, hogy a Pfizer/Biontech vakcina beadása után 10 perccel az egyik beoltott alaszkai páciensnél (aki egyébként egészségügyi dolgozó volt) anafilaxiás reakció jelentkezett. Meglepő módon a beteg kórtörténetében nem szerepelt allergia, vagyis korábban nem volt allergiás.

Nagy-Britanniában a tömeges koronavírus oltások megkezdését követően két esetben tapasztaltak az oltás beadását követően anafilaxiás reakciót. Ez esetben azonban mindkét érintett beteg kórtörténetében szerepelt korábbi allergiás panasz, így mindkét beteg rendszeresen magánál tartotta – vészhelyzet esetére – a noradrenalinos autoinjektort.

Kiemelendő, hogy az eddigi tapasztalatok alapján az anafilaxiás reakciók igen ritkák. A Pfizer/Biontech vakcinával eddig körülbelül 44000 embert oltottak be a klinikai vizsgálatok részeként, akik közül több mint 42000-en már a második adag oltóanyagot is megkapták,- anélkül, hogy komoly biztonságossági aggályok merültek volna fel.

A koronavírus vakcinák beadásával összefüggésben igen ritka esetben bekövetkezett anafilaxiás reakciók egyetlen esetben sem vezettek elhalálozáshoz, a védőoltást beadó egészségügyi szakszemélyzet minden esetben eredményesen és hatékonyan kezelte az allergiás reakciót. Az anafilaxiás reakció kezelése – függetlenül attól, hogy azt koronavírus elleni vakcina, élelmiszerkomponens vagy darázscsípés váltja ki – elsősorban noradrenalin és antihisztamin hatóanyagok adásán alapul.

Forrás:https://www.egeszsegkalauz.hu/