Az asztma fogalma

Az asztma a légutak idült gyulladással járó betegsége, jellemző rá a különböző anyagokkal szembeni fokozott válaszkészség. Ez a fokozott válaszkészség a hörgők izomzatának görcsében, a kislégúti váladékképződésben és gyulladásos sejtszaporulatban nyilvánul meg.

Milyen tünetei vannak az asztmának?

Az asztmás betegségre jellemző tünetek :

·        nehézlégzés

·        mellkasi szorító érzés

·        sípolás

·        köhögés

Az asztma további jellemzői a rohamokban történő megjelenés, éjszakai rosszabbodás, rohamot provokáló tényezők jelenléte. Fontos tudni, hogy súlyos vagy nem megfelelően kezelt esetekben a tünetek állandóan jelen lehetnek.

Milyen fajtái vannak az asztmának?

Ma az asztmát a tünetek súlyossága alapján csoportosítjuk, ennek a kezelés megválasztásában is nagy szerepe van. Így az asztmának 4 csoportja létezik (időszakosan vagy folyamosan fennálló enyhe asztma, közepesen súlyos és a súlyos asztma).

Lehetséges a kiváltó ok szerint is csoportosítani az asztmát (pollén asztma, foglalkozási asztma stb.). Az asztmák többségénél a kiváltó ok (allergén) ismert, ezek az ún. extrinsic asztmák. Kisebb részüknél ez nem felderíthető (intrinsic asztma).

Ki lehet asztmás?

Elsősorban az atópiás egyéneknél alakul ki asztma. Ma a genetikai kutatásoknak köszönhetően számos asztma-gén ismert, amelyek jelzik a betegségre való fogékonyságot. Ha az egyik szülő atópiás, úgy 20-40%, ha mindkettő, akkor 50-70% az esély, hogy a születendő gyermek allergiás betegségre való hajlamot örököljön.
A környezeti tényezők azonban legalább ilyen mértékben hozzájárulnak a betegség kifejlődéséhez, tehát önmagában az atópiából nem szükségszerűen következik asztmás betegség.

Számos környezeti tényező hatása ismert az asztma kialakulásban, ilyenek a szoptatás hiánya, magas pollén koncentráció idején történő születés, nedves-gombás lakás, aktív és passzív dohányzás, légszennyeződés, városi környezet.

Mi provokálja az asztmás rohamot?

Az asztmás rohamok súlyosságát és gyakoriságát kedvezőtlenül befolyásolják az allergének, fertőzések, időjárás változás (hideg, száraz levegő), szorongás, légúti fertőzések, fizikai megterhelés, bizonyos ételek (tartósítószerek, például kéndioxid, szulfit, hisztamin tartalmú ételek).
Gyógyszerek, melyek asztmás rohamot provokálhatnak: láz és fájdalomcsillapítók, pl. aszpirin, de szívgyógyszerek is, az ún. béta-blokkolók.

Hogyan diagnosztizálják az asztmát?

Az asztma diagnózisának alappillérei a

- kórelőzmény felvétel (családon belüli allergiás- v. a múltban asztma mellett szóló betegségek)
- orvosi vizsgálat (egyéb allergiás betegségre utaló tünetek és mellkas vizsgálata)
- bőrtesztek
- vérvizsgálat
- légzésfunkciós vizsgálat

Fontos az egyéb betegségek kizárása, így a más okból kialakult tüdőbetegségek kizárása, anatómiai elváltozások vagy például fertőzések miatt kialakuló hasonló tünetektől való elkülönítés.

Az asztma kezelésének alapjai

Az asztma kezelésének mai modern szemlélete megköveteli a betegség tüneti kontrollját, vagyis, hogy a jól kezelt beteg esetében a következőknek kell teljesülnie:

- nincs vagy minimális asztmára utaló tünet nappal
- normális napi tevékenység és fizikai aktivitás tapasztalható
- nincsenek éjszakai tünetek
- a beteg nem vagy nagyon ritkán szorul sürgősségi ellátásra
- normális a légzésfunkciós vizsgálat eredménye

Ez mindenek előtt azt is jelenti, hogy a jól lévő, tünetmentes betegnél is szükséges az időszakos légzésfunkciós vizsgálat, valamint, hogy az asztmás beteg peakflow-készülékkel (csúcsáramlás mérő) otthonában tájékozódhat állapotáról. Az asztmának nem csupán rövid távú, hanem hosszú távú kezelése is alapvető. Ez utóbbi az egyénre szabott kezelési terv mellett a különböző vészhelyzetekben alkalmazandó akciótervet, a beteg oktatását és a kapcsolattartást is magába foglalja.

A kezelést elsődlegesen a gyógyszeres kezelést jelenti, ezeket főleg a légutakon keresztül juttatjuk be. A gyógyszeres kezelés hosszú távú, amely mellett roham esetére rohamoldó gyógyszerrel is el kell látni a beteget. A hosszútávú gyógyszeres kezelés a gyulladást csökkenti és megakadályozza a tüdő szöveteinek átépülését, amely kezeletlen vagy nem jól kezelt asztmásoknál fordul elő és a légzésfunkció maradandó csökkenését okozza. A gyógyszeres kezelésről részletesen külön fejezetben olvashat.

Hogyan használjuk a csúcsáramlásmérőt?

A csúcsáramlásmérő megmutatja milyen maximális sebességgel tudja a beteg kipréselni a levegőt a tüdőből, otthoni használatával egyszerűen ellenőrizhető az asztmás beteg állapota. Ez többek között segítséget nyújt annak eldöntésében is, hogy szükséges-e a gondozó orvost soron kívül felkeresni a kezelés módosítása céljából. A csúcsáramlásmérőn a betegtől elvárható normál értékek beállítását az orvos egyénre szabottan állítja be. A készüléken található zöld mezőben vannak a normál értékek, a sárga és piros tartományok problémát jeleznek, ilyenkor célszerű felkeresni a szakembert. A reggel és este mért értékek közötti nagyobb ingadozások szintén erre utalnak. Bár a légutak normálisan is mutatnak kisebb napszaki ingadozást, a nem jól beállított asztmában a napi ingadozás 25 % vagy még több,ez roham előjele is lehet ugyanúgy, mint a készülékkel végzett mérések során több napon keresztül észlelt csökkent értékek.

A készülék használata egyszerű: maximális mély légvételt követően maximális erővel és sebességgel kifújást végezni. A következő típushibák szoktak a mindennapi gyakorlatban előfordulni: a készülék végének kézzel történő befogása, előzetes mély légvétel nélküli fújás, stb. A készülék közforgalomban kapható.

Használja otthon a készüléket állapotának ellenőrzésére rendszeresen!

Jól beállított-e az asztmám? - asztma tüneti napló

Amennyiben az előzőekben felsorolt feltételeknek megfelel, asztmája jól kezelt. A csúcsáramlás értékek időnkénti mérésével erről másképp is meggyőződhet.

Az asztma tüneti naplót nemzetközi szervezet állította össze abból a célból, hogy az asztmás betegek önellenőrzés útján legyenek képesek felmérni állapotukat és az alapján módosíthassák a kezelést, vagy szükség esetén időben forduljanak orvoshoz. Így a tüneti napló minden asztmás számára hasznos módszer állapotának ellenőrzésére.

Kérdőív az asztma megfelelő kontrolljához:

Amennyiben 3 vagy annál több kérdésre igennel válaszolt, az asztmája nincs jól beállítva, ezesetben KERESSE FEL ORVOSÁT!