elen állás szerint nem sok jót… Extrém hőmérsékleti eseményeket, megnyúló és a mostaninál is megterhelőbb allergiaszezont és olyan betegségeket, amelyekkel Magyarországon eddig egyáltalán nem, vagy alig lehetett találkozni. Erről ír részletesen egy nemrégiben elkészült hazai tanulmány. A dokumentum a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásait állítja a középpontba, és kemény állításokat fogalmaz meg. Nem feltételes, hanem kijelentő módban.

Sokan a nyár kapcsán még mindig csak arra kíváncsiak, mikor lesz érdemes szabadságra menni. Mások egyszerűen csak legyintenek, mondván, mikor legyen meleg, ha nem nyáron?! Pedig az időjárási szélsőségeket, mint a szaporodó hőhullámok, egyre hevesebb viharok és magasabb hőmérsékletek, vélhetően ők is érzik a saját bőrükön. A napközbeni 35-37 fokos csúcs után biztosan ők is várnák az esti lehűlést, de az hajnalra, vagy sokszor inkább csak kora reggelre érkezik meg, és nem tart soká.

Az említett tanulmány 16 évnyi kutatás eredményeit foglalja össze, Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet biológus munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály osztályvezetője állította össze. Írásuk a Magyar Tudomány tavaly szeptemberi számában jelent meg „A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon” címmel. Az anyag egészen sok konkrétumot tartalmaz a témában, ennek ellenére alig jutott el belőle valami a közvéleményhez.

A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel szerte Európában. A kontinens nyugati részén több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan magas hőmérséklet. Magyarországon 2000 óta végeznek klíma-egészségügyi vizsgálatokat, és 2005 óta rendelnek el hőségriasztást. Azóta minden évben egy-öt alkalommal szükség is volt erre – írja a tanulmány. Idén se úsztuk meg egyik nyári hónapot se nélküle.

15 százalékkal megugrik a napi halálozás a hőhullámok idején

Ez az országos átlag. Értéke megyei szinten 9 és 20 százalék között változik. A legtöbb ilyen eset Budapesten és Veszprém megyében, valamint a közép-magyarországi régióban volt tapasztalható a vizsgált időszakban. 2005-2014 között átlagosan évi 780 ember életét követelte a hőség. Ezeket a tragédiákat legalább részben meg lehetett volna előzni? Lehet.

Hogyan hat ránk a hőség?

A tartósan magas hőmérséklet az egészséges embert is megviseli. Zavart okozhat a hőszabályzó rendszerünkben, ami ha - szerencsénk van - csak kisebb problémát generál a szervezetünkben. De lehet belőle nagyobb gond, akár trombózis is.

A hőség a leginkább a cukorbetegeket és más anyagcsere betegségben szenvedőket, a mentális problémákkal, a szív- és érrendszeri betegségekkel, a magas vérnyomással, a ritmuszavarokkal, a légzőszervi, valamint a veseproblémákkal és a mozgási zavarokkal küzdőket veszélyezteti. Itt fontos megjegyezni, hogy a hőmérséklet befolyásolja a gyógyszerek hatásait, mellékhatásait és a tárolási körülményeket is.

Szintén a sérülékenyebb csoportok közé tartoznak az idősek, a mobilitásuk és az egyéni gondoskodó képességük csökkenése miatt, valamint a gyerekek, kifejezetten az újszülöttek, a nem megfelelő hőszabályozásuk és a fokozott folyadékigényük következtében. A veszélyeztetett kategóriába sorolhatóak a kismamák is, akik a hormonális változások következtében könnyen túlmelegedhetnek.

Mint azt a cikk szerzői írják, szervezetünk rövid távon, általában 3-12 nap alatt képes alkalmazkodni a nagy meleghez, azonban hosszú távon ehhez évek kellhetnek. Ezt a folyamatot – bár kifejezetten jól esik a hőségben – nem segíti például a légkondihasználat, sőt, inkább csökkenti a normális alkalmazkodási késztetést.

Szaporodó fertőző betegségek – Lyme-kór, Zika vírus?

A tanulmány szerint a klímaváltozás hatására hazánkban elsősorban a kullancsok által terjesztett Lyme-kór fog gyakoribbá válni. Ez ellen a baktérium okozta megbetegedés ellen védőoltás nincs, de a fertőzés könnyen felismerhető és jól gyógyítható. Szintén növekedhet a védőoltással megelőzhető vírusos agyhártyagyulladásos megbetegedések száma, ami ugyancsak a kullancsoknak köszönhető. Emellett várhatóan gyakoribbá válnak olyan, különböző szúnyogok által terjesztett betegségek is, mint a nyugat-nílusi láz.

Külön említést érdemel a Zika vírus, amelyről a 2014-es futball-világbajnokság kapcsán hallottunk talán először. Dél-Amerikába valószínűleg a vébére érkezők hurcolták be a repülőgépeken megbújt egyiptomi szúnyogokkal. Ez a vírus a kismamákra jelent nagy veszélyt, illetve felel azért, ha az újszülöttek kis koponyával, illetve egy nagyon súlyos idegrendszeri eltérést okozó betegséggel jönnek a világra.

A tanulmány az élelmiszerek és a víz által közvetített fertőzéseket is külön kiemeli. Az Egészségügyi Világszervezet 2002-es jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 %-át írta a klímaváltozás terhére. Európában a bejelentett élelmiszerfertőzések 70 százalékáért a szalmonella vírus a felelős. Az ilyen megbetegedések száma általában tavasz végén, nyár elején kezd növekedni és július-augusztusban tetőzik. Így ebben az évszakban különösen fontos betartani az élelmiszer-kezelés szabályait.

A szerzők megemlítik a mikrobiális eredetű élelmiszer-mérgezéseket is. Itt hívják fel a figyelmet arra, hogy egyáltalán ne fogyasszunk penészes élelmiszereket, mert az azokban megtalálható gombatoxinoknak daganatkeltő hatása is van.

Megnyúlik az allergiaszezon, nő a pollenterhelés

Akár egy hónappal korábban, már január közepén elkezdődhet a pollenszezon az enyhébb telek után, és, például a parlagfű, a legtovább virágzó gyom november közepéig is szórhatja virágporát.

Ha már a parlagfűnél tartunk… A klímaváltozás hatására növekedni fog ennek a pollennek a mennyisége a levegőben, nemcsak Magyarországon, hanem Európa többi országában is. Hazánkban minden ötödik ember allergiás már most a parlagfűre. Ezért különösen fontos ennek a növénynek a visszaszorítása.

Mit tehetünk a magunk védelmében?

Apróságnak tűnő, mégis lényeges dolgokat. Például vegyük komolyan a hőségriasztást. A nyári melegben - a hőhullámok idején különösen - figyeljünk oda a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra, és ne csak mondjuk, hogy iszunk eleget. Ha jelez a szervezet, és szomjasak vagyunk, az már nem jó. Soha ne hagyjunk gyereket, háziállatot az autóban a melegben még lehúzott ablak mellett se! Ha autóval közlekedünk, inkább árnyékban próbáljunk parkolni, úgy kevésbé lesz sokkoló a későbbi elindulás. Próbáljuk minél tovább húzni a légkondi bekapcsolását, ne az legyen az első, amikor beülünk az autóba, vagy hazaérünk a lakásba. A nyári időszakban mindig legyen nálunk valamilyen természetes anyagból készült szúnyogriasztó, hogy a vérszívóknak esélyük se legyen megcsípni bennünket. Ha penészes élelmiszerre bukkanunk a hűtőben, semmiképpen ne kapargassuk le róla a penészt, hogy majd úgy megesszük, hanem dobjuk ki az egész ennivalót… és még sorolhatnánk…

Forrás:http://www.autoszektor.hu