A kozmetikumok összetevői közt sorra mutattak ki egészségkárosító vegyületeket. Különösen nyugtalanító, hogy szinte lehetetlen elkerülni ezeket, hiszen nemcsak a szépítőszerekben, de még a legpuritánabb család fürdőszobájában is megtalálható fogkrémekben, samponokban, napkrémekben vagy babapopsitörlőkben is jelen lehetnek. De, a tévhitekkel ellentétben, nem csak a szintetikus vegyületek károsak. A természetes eredetű henna például irritációt és allergiát válhat ki, míg a levendula- és teafaolaj intenzív használata a lányok korai érését, a fiúknál pedig a mellek megnagyobbodását okozhatja. Ugyanakkor több szintetikus anyag, például a kőolajszármazékok (legismertebb ezek közül a vazelin) rossz híre eltúlzott és tudományosan nem megalapozott - írja összefoglaló cikkében Dr. Víg Julianna, a Tudatos Vásárló oldalán.

A kozmetikai ipar képviselői többnyire azzal védekeznek, hogy igen kis mennyiségben találhatók a kritikus anyagok a kozmetikumokban. Jóval kisebb koncentrációban vannak jelen, mint amilyet a laborkísérletek során alkalmaznak a káros hatás igazolására. Ez az érvelés azonban több okból is támadható. Egyrészt sok vegyülettel nemcsak a kozmetikumok, de más termékek, sőt a levegő és a víz útján is találkozunk, akár naponta. Ezek hatása pedig összeadódhat vagy erősítheti egymást. Az Environmental Working Group nevű amerikai környezetvédő szervezet felmérése szerint a nők naponta átlagosan tizenkétféle kozmetikumot használnak 168 különböző összetevővel, míg a férfiak hat terméket 85 összetevővel.

A másik fontos felismerés, hogy nem állja meg a helyét a régóta uralkodó nézet, miszerint „nagy adagban méreg”. Állatokon és sejttenyészeteken végzett kísérletek, valamint vadon élő fajok megfigyelései azt mutatják, hogy egyes vegyületek meglepő módon kis dózisban nagyobb kárt okozhatnak. A szervezet ugyanis a nagy koncentrációban jelen lévő vegyületet könnyebben azonosítja idegen anyagként.

Európában jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak a kozmetikumokra, mint, például az Egyesült Államokban. Az EU-ban például tiltólistán van minden olyan vegyület, amely összefüggésbe hozható rákbetegségekkel, szaporodási- és születési rendellenességekkel. A feketelista folyamatosan változik, az elmúlt tíz évben 1370 anyag került a tiltottak közé.

Bármilyen szigorú is a hazai szabályozás, gyakorlatilag lehetetlen valamennyi gyanús vegyületet elkerülni, ráadásul egyéni érzékenység károsnak nem minősülő anyaggal szemben is jelentkezhet. Hétköznapi óvintézkedésként a következőket tehetjük:

•Használjunk minél kevesebb és minél egyszerűbb, lehetőleg illatanyag-, színezék- és tartósítószer-mentes terméket.
•Nézzünk utána az adott termék biztonságosságáról rendelkezésre álló információknak. Jó forrás ehhez a www.cosmeticsdatabase.com ingyenesen hozzáférhető adatbázis.
•Ne bízzunk a termékeken szereplő „hipoallergén”, „bőrgyógyászok által tesztelt”, „természetes”, „bio”, „érzékeny bőrre” feliratokban. Inkább próbáljuk megérteni az összetevők listáját, és megtalálni az ideális terméket.
•Mindig olvassuk el és vegyük komolyan a csomagoláson feltüntetett figyelmeztetéseket, amelyek sokszor veszélyes vegyületek jelenlétéről árulkodnak.
•A kozmetikumok használata esetén fellépő nemkívánatos mellékhatás(ok) jelentkezése esetén forduljunk orvoshoz, és jelentsük a problémát a kozmetikumok ellenőrzésére jogosult hatóságnak, az ÁNTSZ-nek.

A teljesség igénye nélkül nézzük, milyen anyagok szerepelnek a káros kozmetikum-összetevők feketelistáján.

Formaldehid: Szemhéj- és szempillafestékekben, samponokban, tusfürdőkben, körömlakkokban, hajzselékben, babasamponokban és -szappanokban található tartósító- és fertőtlenítőszer. Ha az összetevők közt olyan vegyületeket találunk, mint például a quaternium-15, a dimetil-dimetil (DMDM) hidantoin, az imidazolidinyl urea, a diazolidinyl urea és a 2-bróm-2-nitropropán-1,3-diol (bronopol), jó, ha tudjuk, hogy ezekből is kis mennyiségű formaldehid szabadul fel, márpedig az erre érzékenyekből már ez is allergiás reakciókat válthat ki.

Ftalátok: A kozmetikai ipar széles körben használja a termékek színének és illatának tartósítására. Utóbbi esetben sokszor nem tüntetik fel a terméken, ugyanis az illatanyag (fragrance, perfume) összetétele gyártási titoknak minősül. A ftalátok a magzati fejlődés kritikus szakaszaiban nagy kárt okozhatnak. A várandósság alatt magas ftalátkoncentrációnak kitett anyukáknak a fiúcsecsemőjük nagyobb eséllyel születik ivarszervi elváltozással. Férfiaknál a ftalátok meddőséghez vezethetnek. Az Európai Unió már betiltotta a ftalátok többségének kozmetikai célú alkalmazását.

Nanorészecskék: A barnítókrémek és szemfestékek mellett számos napkrém tartalmaz mikronizált cink-oxid és titánium-dioxid részecskéket, amelyek fizikai védőréteget képeznek az UV sugarak ellen. A rendkívül kis méretű részecskék élettani hatásairól nagyon keveset tudunk, az biztos, hogy a véráramba akadálytalanul bejutnak. A nanorészecskéket tartalmazó, por formájú napvédő készítmények vagy sprayk belélegzése egyértelműen veszélyes lehet.

Parabének: A baktérium- és gombaölő hatású, olcsó és hatékony parabéneket tartósítószerként használják a kozmetikai és gyógyszeriparban. Főként nagy víztartalmú termékekben találhatók, például samponokban, hajbalzsamokban, hidratáló krémekben, borotvazselékben, arclemosókban, bőrradírokban, síkosítókban, napvédő spraykben és fogkrémekben. Parabének a népesség túlnyomó részének szervezetében kimutathatók, mivel a bőrön és a tápcsatorna falán felszívódva a véráramba jutnak. A parabének biztonságosságát illetően egyre több kétely merül fel, és összefüggésbe hozták őket daganatos, húgyivarszervi, idegrendszeri és immunológiai betegségekkel is.

Polietilén-glikol (PEG): A polietilén-glikol (PEG) molekulák hidratálják a bőrt és stabilizálják a terméket. A PEG rövidítés után általában egy szám szerepel (pl. PEG-4 vagy PEG-100). Minél kisebb a szám, annál könnyebben felszívódik a vegyület a bőrön át. A PEG-vegyületek enyhe irritánsok, de ennél nagyobb probléma, hogy segítik a legkülönbözőbb vegyületek, köztük káros szennyező anyagok átjutását a bőrfelületen.

Triklozán: Antibakteriális vegyület, amely szappanokban, tisztítószerekben, dezodorokban, fogkrémekben található. Befolyásolja a pajzsmirigy hormontermelését, rákot, fejlődési rendellenességeket, májkárosodást okozhat. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a triklozán használata elősegíti az antibiotikumokra és antibakteriális termékekre rezisztens törzsek, például a hasmenést okozó kóli baktérium és a szalmonella kialakulását.

Szintetikus pézsmavegyületek: A pézsma szintetikus változatait illatanyagként adják kozmetikumokhoz, köztük parfümökhöz, kölnikhez, testápolókhoz. (A valódi pézsma a veszélyeztetett fajok közé tartozó pézsmaszarvas gyomrában található mirigy váladéka, az egyik legdrágább állati anyag a világon.) Egyes vizsgálatok szerint a pézsma különböző vegyületei megzavarják a hormonháztartás működését. Kimutatták már köldökzsinórvérben, anyatejben és emberi zsírszövetben is, valamint felhalmozódhatnak a táplálékláncban, és negatívan hathatnak a környezetre, különösen a vízi társulásokra.

1,4-dioxán: Hiába keresnénk a legtöbb kozmetikum összetevőinek listáján, ugyanis az etilén-oxiddal kezelt vegyületek szennyezőanyagaként kerül a termékekbe. Elsősorban habzó kozmetikumokban, samponokban, folyékony szappanokban és habfürdőkben mutatták ki. Átjutva a bőrfelületen károsítja a vesét, az idegrendszert és a légutakat, és valószínűleg rákkeltő. Mindez elkerülhető lenne, ha a gyártók olyan alapanyagokat használnának, amelyek etilén-oxid hozzáadása nélkül is eléggé kíméletesek.

Forrás: tudatosvasarlo.hu

Ajánljuk még:

- Ehetők az E-számok?

- Lábunk nyomát nyögi a Föld

- Zöld érzelmű takarítási módszerek

http://www.anna.hu/zold-zona/vigyazz-mergek-a-kozmetikumokban-4587.html