Nem ritka, hogy a hideg évszakokban, amikor hol a nátha, hol az influenza dönt le a lábunkról bennünket, a hetekig tartó felső légúti panaszokat az akut betegségek elhúzódó tünetének tekintjük, ezért akár hetekig is türelmesen várjuk, hogy megszűnjenek.

Meddig nátha, és mikortól allergia?

Márpedig, amennyiben a tünetek két hétnél tovább tartanak, felmerülhet a gyanú, hogy szervezetünk az idegen anyaggal szemben túlvédekezik, vagyis arra válaszol allergiás reakcióval. A makacs náthás tünetekkel ajánlatos háziorvoshoz fordulni, aki fül-orr-gégészeti vagy allergiavizsgálatot javasolhat. Késő ősztől tél végéig egyébként allergénként nem a növényi pollenek provokálják ki a tüneteket. Amikor a külső időjárás elől zárt térbe húzódunk, a levegőben keringő poratkák, a penészspórák, az állati szőrök, a különféle lakásillatosítók, illetve a háztartási tisztítószerek légnemű vegyi anyagai is előhívhatják a szervezet túlvédekezését.

Vészhelyzet a lakásban

A poratkák okozzák a köznyelven házipor-allergiának nevezett túlérzékenységi reakciót, amelyet az emberi szemmel nem látható, a pókokkal közeli rokonságban álló ízeltlábú rovarok kiszáradt, levegőben keringő, majd az ágyneműn, ágymatracokon megtelepedő ürüléke vált ki az erre érzékenyeknél.
A fedetlen testfelülettel érintkezve ez csalánkiütés-, ekcémaszerű elváltozásokat (vörös, száraz, viszkető felületi foltok) idéz elő a bőr felhámján, belélegezve pedig elsősorban a felső légutakat irritáló, allergiás tüneteket (orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadlás-, torokviszketés) okoz.
Súlyosabb esetekben akár a tüdőig is eljuthatnak ezek az ürülékszemcsék, ami asztma kialakulásához vezet. Ennek tünetei a köhögéstől a ziháláson át, a légszomjtól a nehézlégzésig, sőt a fulladásérzetig (általában éjjel) többféle formában jelentkezhetnek.
A téli-őszi időszakban nem ritka allergén a penész – ami valójában a különböző gombafajták összefoglaló neve. A penészgomba elszaporodásához és spóráinak szállongásához a zárt, meleg, magas páratartalmú, rosszul szellőző helyiségek (főként a fürdőszoba) kínálnak kedvező feltételeket. A spórák megtelepedhetnek a falakon, a ruhaneműn, a könyveken, de akár a fa berendezési tárgyakon, a lakástextileken is. A tárgyakról, a levegőből az emberi szervezetbe kerülve – még azoknál is, akik egyébként, kivizsgálással igazoltan nem allergiásak – felső légúti panaszokat idézhetnek elő.
Az asztmásoknál, a valamilyen okból legyengült immunrendszerűeknél a penész jelenléte felgyorsíthatja az állapotromlást, súlyosbíthatja a már meglévő légzőszervi (elsősorban tüdő-) megbetegedések tüneteit.
Amikor a kinti zord időjárás elől behúzódunk az otthonunk falai közé, és ritkán szellőztetünk – ráadásul egyre többek cserélik ki a lakásuk ablakait (energiatakarékossági okokból) szinte hermetikusan záródó, a lakás természetes szellőzését meggátló műanyag nyílászárókra –, kiszolgáltatjuk magunkat a poratkák és a penészgombák által okozott allergiának, illetve súlyosbodott változatának, a szénanáthából kialakuló allergiás asztmának is.
A házi kedvenceink (kutya, macska) szőrére, a háztartási vegyszerek, lakásillatosítók, illatgyertyák kémiai anyagaira is mint agresszív betolakodókra – vagyis allergénként – reagálhat a túlérzékenységre hajlamos emberek szervezete.

Allergia elleni óvintézkedések a hideg évszakban

• Ne szárítsuk a lakó-, hálószobában a ruhákat, mert a belőlük kipárolgó nedvesség az egészségesnél magasabbra emelheti levegő páratartalmát, ami kedvez a különböző penészgombák elszaporodásának. (A túlpárásodásra utal, ha a levegőben lévő nedvesség lecsapódik /gyöngyözik/ az ablak belső oldalán.)
• Csőtörés vagy beázás után minél előbb igyekezzünk az érintett helyiséget kiszárítani (szellőztetéssel, hősugárzó használatával).
• A penészes tárgyakat (pl. könyveket, bőr- és textiltárgyakat stb.) dobjuk ki.
• A poratkák elszaporodása elleni leghatékonyabb védekezés, ha az ágyneműt hetente magas hőfokon (90°C) kimossuk, a különféle „porfogókat” (mű- és szárított virágok, fonott kosárkák) eltávolítjuk, a bútorokat naponta nedves vileda-kendővel letöröljük, valamint a naponta porszívózunk, a parkettát nedves ruhával feltöröljük.
• Mivel az atkák a szőnyegekbe is befészkelik magukat, az allergiára, asztmára genetikailag hajlamosaknak főleg a hálószobában ezeket a lakástextíliákat érdemes mellőzniük.
• Akinél allergológiai vizsgálat már kiderítette az állatszőrrel szembeni túlérzékenységet, négylábú barátját legalább hetente egyszer fürdesse meg (ha anyagilag megteheti, kutyakozmetikusra bízza ezt a feladatot), és ne aludjon kedvencével egy szobában.
• Naponta többször szellőztessük át a lakást. Amennyiben poros, szmogos közlekedési útvonal környéken lakunk, a legjobb időpont ehhez a kora reggel és a késő este, amikor már csökken a járműforgalom.

Jó ha tudod!

• Az ún. allergiás asztmásoknál a fagypont alatti hőmérséklet is a súlyosbíthatja a légzési panaszokat, ugyanis a hideg idő is provokáló tényezőnek számít. A betegséggel küszködőknek a tüdőgyógyászok azt ajánlják, hogy a zimankóban takarják el a szájukat és az orrukat maszkkal vagy sállal, így melegítve fel a belélegzett levegőt.
• Az allergiás asztma tünetei és a betegséggel járó, olykor kínzó panaszok betegenként különbözhetnek. Egyeseknél időszakonként hol szűnni látszanak, hol újra felerősödnek, másoknál egyfolytában jelen van néhány markáns, az általános közérzetet rontó tünet. Akár hektikusak, akár állandók, a betegnek mindenképpen szüksége van rendszeres orvosi kontrollra, illetve a betegség súlyosbodásának elkerülése érdekében be kell tartania a kezelőorvos által elrendelt terápiát.
• Komolyan kell venni már az enyhébb – néhány perces – légzési problémákat is, vagyis a háziorvoshoz kell fordulni, aki tüdőgyógyászati kivizsgálást javasolhat.
• A nem vagy nem megfelelően kezelt szénanáthásokat kifejezetten veszélyezteti a súlyos asztma kialakulása. A légzőszervi betegség „kritikussá” válásának biztos jele az ijesztő asztmás roham (a légszomj fokozódása, a hosszú, hangos kilégzés, bőrsápadtság, verejtékezés, az ajkak elkékülése), mely indokolja, hogy a jelen lévő hozzátartozó (vagy akár maga a beteg) haladéktalanul orvosi segítséget (ügyelet, mentők) kérjen.

Forrás:http://www.otvenentul.hu