Kókusz illatú sampon, erdei gyümölcsös tusfürdő, majd „energia” illatú dezodor, végül pedig a parfüm. Ennyiféle illat van rajtunk nap mint nap, és észre sem vesszük, hogy ezzel mennyit árthatunk a szervezetünknek. Pécsi szakember mondja el, hogy mik az előnyei, és leginkább mik a hátrányai a felettünk lebegő illatfelhőnek.

Ahogyan a tisztálkodási szerekben, úgy a kozmetikai termékekben is vannak allergén anyagok az összetevők között, amelyek legtöbbször az illatért felelősek. Ezek az illatanyagok nem csupán allergiás reakciót okozhatnak, de a bőrgyulladásért, bőrirritációért, csalánkiütésért vagy a fényérzékenységért is felelősek lehetnek. Ezek a jelenségek pedig sajnos igen gyakoriak, hozzávetőlegesen minden tizedik nő tapasztalt már hasonló kellemetlen tüneteket.

Nem mindig van feltüntetve

Bizonyos sminkek és tisztálkodási szerek tartalmazhatnak higanyt, vasat, nikkelt, krómot, kobaltot és egyéb fémeket, amelyek mindegyike allergiát és irritációt okozhat. Bár az európai szabvány miatt ezeket a gyártók kötelesek feltüntetni az összetevők listáján, mégsem lehetünk biztosak benne, hogy mi éppen mire vagyunk érzékenyek.

Sőt, Münsterné Turi Ildikó pécsi biokozmetikus szerint a termék címkéjében sem bízhatunk meg, hiszen nem mindig tüntetik fel részletesen az összetevőket. Egy illat ugyanis több komponenst is tartalmazhat, így a szintetikus illatanyagokat egyszerűen parfüm és fragrance néven találjuk a címkén.

Nem csupán allergiát okozhat

A szakember elmondja, hogy nemcsak a bőrön keresztül hatnak az illatanyagok, hanem szaglásunkon keresztül az idegrendszerre és az agyra is. Hozzáteszi, hogy többféle betegséggel is összefüggésbe hozták ezeket, mint például a migrén, az epilepszia és a diszlexia, de az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulásában is szerepet játszhatnak. A szintetikus illatanyagok ugyanis az ember központi idegrendszerén keresztül a limbikus rendszerre hatnak, vagyis közvetlenül az agyra is befolyással lehetnek.

- Ezek a betegségek egyre több gyereknél jelentkeznek, és sokszor a parfümünk, a WC-szagtalanítók, az időzített otthoni légfrissítők, vagy egyszerűen az illatosított tusfürdők az okai, mivel, bár nem is tudatosul, de nap mint nap rengeteg szintetikus illatanyaggal találkozunk – így Ildikó.

A bőrünkön felszívódva okozhatnak pigmentzavart, viszketést, ekcémát, súlyosabb esetekben akár ödémát, hólyagos kiütést. Szaglásunkon keresztül, erős fejfájást, hányingert, köhögőrohamokat, asztmásoknál légzési problémákat is okozhat a túl sok illat. A szakember beavat, hogy a szintetikus pézsmaolaj, mint illatanyag, nagyon sok parfümben megtalálható – és mivel szinte nincs olyan fiatal, aki ne használna parfümöt – elég veszélyes szervezetünkre nézve. Ez az összetevő például hat a hormonrendszer működésére, így megzavarhatja a tesztoszteron és ösztrogén háztartást is, és ez kedvezőtlen bőrtünetekkel járhat, például akné formájában.

Felejtsük el az illatokat?

A biokozmetikus azt javasolja, hogy mindenképpen kerüljük az erős illatú termékeket. Használjunk természetes illóolajokat az illatosításhoz, a kozmetikai szerek között pedig a natúr és bio termékeket válasszuk. Amennyiben érzékeny a bőrünk, úgy még ezekben a termékekben található illóolajokra és gyógynövényekre is reagálhat a szervezetünk érzékenyen, ilyenkor próbáljunk antiallergén termékeket választani. Ha pedig problémát tapasztalnánk, akkor allergia gyógyszer és a Calciumusc segíthet a tünetek csökkentésében.

Forrás:http://www.pecsma.hu