Illatos szappan, sampon, dezodor, mosószer, mosogatószer, öblítő, vécépapír, papírzsepi, kézkrém, törlőkendő, légfrissítő - a mindennapok részei. Nem csoda, hogy ennyien allergiásak. Útmutató a felismeréshez és a megelőzéshez.

Allergén illatanyagok találhatóak a kozmetikai termékek összetevői között is. Ha egy érzékeny ember bőre allergén illatanyaggal érintkezik, kontakt allergiás bőrgyulladás alakulhat ki. A kontakt allergiás bőrgyulladás tünetei az allergén illatanyagok bőrre kerülése esetén újra és újra megjelenhetnek - írja összeállításában a Tudatosvásárló.hu.

A kontakt allergiás bőrgyulladás kialakulása két fő fázisban történik. A szervezet először találkozva az allergénnel érzékenyítődik (szenzibilizálódás), majd ismételt kitettség esetén az immunreakció hatására létrejöhet a bőr gyulladása. A tünetek legtöbbször az arcon és a kézen figyelhetőek meg.

A parfümökben és kozmetikumokban használt illatanyagok a kontakt allergiás bőrgyulladás mellett bőrirritációt, csalánkiütést, hiperpigmentációt vagy fényérzékenységet is okozhatnak. Egyes illatanyagok nagyobb mennyiségének a bőrre kerülése esetén irritáció alakul ki. Az illatanyagok dózisfüggő csalánkiütést is kiválthatnak.

A hiperpigmentáció azt jelenti, hogy sötétebb foltok jelennek meg a bőrön. Jellemzően az arcon és a nyakon.

Egyes vegyületek UV-sugárzás hatására okoznak allergiás tüneteket. A fényérzékenységet okozó anyagok nagy részének felhasználását betiltották, vagy korlátozták, ezért az ilyen jellegű bőrgyulladások viszonylag ritkán fordulnak elő.

Az illatanyagok illékony vegyületek, ezért a bőr mellett a szemet és a légzési szervrendszert is károsíthatják. Becslések szerint ezek a tünetek a lakosság 2–4 százalékát érintik. A légutak irritációja mellett az illatanyagok az asztmás tüneteket is súlyosbíthatják.

Az illatanyagok okozta kontakt allergia diagnosztizálására leggyakrabban tapaszos teszteket használnak. A vizsgálat során a lehetséges allergénekkel, készítményekkel átitatott vattadarabokat helyeznek a hátra, vagy a felkarra. A mintákat 24–48 órával később veszik le, ekkor a bőrgyógyász állapítja meg, hogy az egyes anyagok okoztak-e allergiás tüneteket. A tapaszos tesztek alkalmazásának módjára nemzetközi szabványokat alkottak. A diagnózis felállítása akkor vezethet eredményre, ha a termékek címkézése lehetővé teszi a fogyasztónak, hogy elkerülje a számára veszélyt jelentő vegyületeket.

Az illatanyagok okozta allergia viszonylag gyakori probléma. Az érzékenység az összes ember 1–3, míg az ekcémások 16 százalékát érinti Európában. A megelőzés legfontosabb lépése, hogy amennyire csak lehet, kerüljük az érintkezést az allergén anyagokkal. Ha az allergiát orvosi vizsgálat is alátámasztja, próbáljuk meg teljesen kiiktatni az allergénnel való találkozást az életünkből.

A döntéshozók, a gyártók és a fogyasztók is fontos lépéseket tehetnek azért, hogy ne nőjön az allergiások száma. Ilyenek például:

•az allergén hatású vegyületek felhasználásának tilalma;
•az allergén összetevők maximális koncentrációjának meghatározása a termékekben;
•az allergén vegyületek biztonságosabb anyagokkal való helyettesítése;
•az illatosított termékek újratervezése a veszélyes vegyületek kiváltása érdekében;
•ahol megoldható az illatanyagok használatának elkerülése;
•tájékoztatás, hiszen az allergén vegyületek címkén való feltüntetésével a fogyasztó elkerülheti az veszélyes anyagokat.

Forrás:http://www.anna.hu